Az utazás

Örömmel jelentem megérkeztem egyben.

Hol is kezdjem? Először repültem Emirates-el és azt kell, hogy mondjam teljes mértékben meg vagyok velük elégedve. Az első út Budapest – Dubai volt egy 10 órás átszállással. Ennek nagyon örültem, mert így Annamari barátnőmet meg tudtam látogatni ez alatt. Ahogy kiléptünk a légkondis reptérről megcsapott a 40 fokos meleg, ez ugye este 11kor volt, el se akartam képzelni napközben mennyi lehet. Nagyon rendesek voltak Danival kijöttek értem kocsival a reptérre és elvittek magukhoz. Ahogy kiélptem a légkondi reptérről megcsapott a 40 fokos hőség Bár már sötét volt de azért a hatalmas kivilágított felhőkarcolók látványa így elsőre lenyűgözött. Nagyjából minden fontos épületet láttam útközben.

Amikor megérkeztünk hozzájuk majdnem ugráltam örömömben olyan jó volt végre őket látni Dubaiban, és persze az sem volt utolsó hogy a híres pálma szigetre tehettem talpamat. Az 6 órás utat könnyű volt náluk kipihenni, pancsoltam egyet a medencében és a tengerben, ami a kert végében volt, na jó és még pár pohár bacardi fanta is lecsúszott. Sőt magyar celebbel is találkozhattam. Azért utána kellett kicsit néznem ki is az a Kembe Sorel.

Természetesen gyorsan elhadartam minden elengedhetetlen pletyit Annamarinak, aki szegény betegeskedett így csak bólogatni tudott de én élveztem, hogy beszélhetek (furcsa ezt tőlem hallani mi?).

A pálma sziget

Gyorsan elrepült az idő és éppen csak 3 órácska alvásra jutott időm amit nagyon megbecsültem, hiszen az elkövetkezendő időben nem nagyon lesz saját szobám és fürdőm még 3 órára sem!

Dani bevitt a reptérre, és azt kell mondtam, hogy reggel már nem volt olyan lenyűgöző látvány ez a Dubai. Tényleg csak egy sivatag. Visszafelé azért jobban megnézem akkor 14 órám lesz.

Nagy szerencsénk volt mert az új airbus-al utazhattunk ami egy hatalmas „vasmadár”. Teljesen más volt mint a BP – Dubai járat. Sokkal modernebb volt, kényelmesebbek voltak a székek és több persze több film és zene is volt. A 7 és fél óra alatt végig hallgattam egy Michael Jackson albumot és egy Robbie Williams-et (ha már a Szigetes koncertjén nem lehetek ott). Nagyon fincsi volt a kaja is és egész úton lehetett noodles kérni. Hát ki is használtuk Tomival. Az a jó az Emirates.nél hogy nagyjából minden kívánságodat teljesítik, ha fázik a lábad zoknit kapsz, ha füldugó kell vagy szemfedő vagy éppen fogkefe akkor csak szólsz nekik és kerítenek egyet.

menő kis szerkentyű

A380

A legjobb része a repülésnek az volt, amikor turbulenciába kerültük és úgy dobálta a gépet hogy csikizte a hasamat, mint egy hullámvasút. Igen én is meglepődtem, hogy így élvezem, hiszen az elmúlt hónapokban attól rettegtem hogy tutira lezuhanok.

A repülőtéren Tomi összehaverkodott egy német sráccal. Vagyis nem, Tomi mindenkivel mindig összehaverkodott J Nagyon jófej srác volt mikor leszálltunk vele indultunk el a skytrain felé. Meglepően jól emlékeztem merre van, ahogy mentük le beugrottak a 2 évvel ezelőtti emlékek Gergővel. Egy csöppet el is öntött a pozitív nosztalgikus élmény, például a nő hang ami mindig elmondja hogy vigyázz a metró és az állomás közötti különbséggel. Mindenki másfelé ment a skytrain végállomásától Tomi még BTS-el Jan pedig Taxival.

A skytrainből kilépve kellemes idő volt, olyan 25 fok pont jó.

Tudni kell azt, hogy Bangkokba még a taxisok se találják meg a hoteleket. Ennek tudatában indultam lefelé a skytrain-től. Női megérzésemre hallgatva sikerült pont a másik oldalon lejönnöm de legalább jó irányba indultam. Tudni illik Bangkokban 2X2 sávos utak vannak amin nem nagyon van zebra csak felüljáró. Megkérdeztem 3 thai fiatalt merre is kéne mennem nagyon cukik voltak ott tanakodtak merre irányítsanak. Persze esett az eső úgyhogy kezdett elegem lenni szomjas is voltam és fáradt, és nem találtam az utcatáblákat. Aztán szembe jött velem egy 7eleven (ez itt Ázsiában olyan, mint a spar, cba…stb). Újabb nosztalgikusérzés mikor beléptem a 2 évvel ezelőtti csengőhang szólalt meg. Mindig zenél az ajtó mindegyik boltban ha belépsz. Durva 2 év óta se változott!!! Hogy nem bolondulnak meg az eladók? Meg is vettem a 13 baht-os (104 ft) 1,5 literes vizemet. Az esőben ázva gyalogoltam, míg nem elértem azt a kereszteződést amit tudtam hogy nem kellett volna, tehát túl jöttem. Na mondom nagyon jó sötét van, esik, sose találom meg és tuti most fogják kioperálni a fél vesém. Összeszedtem minden lelkierőm és hopp meg is volt a kis utca, onnan már tudtam (google earth alapján) hogy jó helyen vagyok, a zöld ház is megvolt, amit kinéztem biztos tájékozódási pontnak és a kedves helyiek látták, hogy mennyire el vagyok anyátlanodva és mutogatták onnantól merre kanyarodjak. Hát igen feltűnő jelenség voltam egy túra táskával fehér emberként a sötétben.

10en vagyunk egy szobábam, a 90% fiú 10% lány. Holnap a terv az hogy végre a Grand Palace-ba elmegyek (a királyi palota) a fiúkkal (Tomi és Jan) is lehet hogy elmegyünk rooftop bárba. Az ágyam meglepően nagy,és badbug-ra utaló jeleket se találtam azt hiszem egy jót fogok aludni és remélhetőleg egyik srác se fog horkolni.

Itt most valami vallási ünnep van így nem nagyon lesznek nyitva a dolgok azért remélem reggel a jó kis 7eleven-es reggelimet el tudom fogyasztani ami már úgy hiányzott.

XOXO

Csilla