Szingapúr |
Na
tehát, ismételten, rám jött egy migrénes roham, ebből kifolyólag erőm se volt
írni, tehát most jó sok mindent be kell pótolnom. Már jól vagyok, de kicsit
kétségbe estem, mi lesz ezek után, valami nagyon nem okés… Na de reméljük, a
kis migrénes rohamok már tényleg abbahagyják mert kezdik teljesen felborítani a
menetrendet.
Kuala
Lumpurtól érzékeny búcsút vettünk. És egy utolsó Monorail-és és egy 1 órás
buszozás után már ott is voltunk a reptéren. Hihetetlen módon itt a reptéren is
nagyon olcsó árak voltak. Életemben először láttam Dunkin’ Donuts-ot, és mivel
mér volt pár MYR-em úgy véltem még a nagy drágaság előtt beruházok egyre, és
meglepem magam életem első dunkin donuts-jaival. Nem is csalódtam, életem
eddigi legjobb fánkjai voltak, nem is bírtam mind a kettőt megenni akkorák
voltak és laktatóak. Szerintem KL-ban lehet a legolcsóbban hozzájutni
mindenféle gyors kajának. Ez érdekes, mert elgondolkoztam, ha fillérekért kapni
mindent, akkor mi a biznisz ebben, aztán rájöttem, hogy a kulcs szó BANK,
vagyis ezekből élnek, ez az itteni Svájc, kedvező feltételek stb…
Gyors
repülésnek néztünk elébe épp hogy felszálltunk már szálltunk is le, nagyjából 1
órás volt az út. Viszont 1 érdekes dologra figyelmes lettem, itt nem néznek
senkire se furán. Egy nő konkrétan a repülőre beszállás alatt, énekelt egy
tabletre, aztán visszahallgatta magát. Senki se senki nem nézett rossz szemmel
rá… csak mi :D Komolyan furák, folyamatosan mobiloznak, vagy ipad vagy tablet
van a kezükben, ha a haverokkal felszállnak a metróra, nem szólnak egymáshoz
nyomkodja mindenki a telefonját. Ami még jobb az, hogy bárhol bármikor
önfotóznak, a metróra várva, az állomáson, a reptéren, a repülőn. Kérdem én mit
csinálnak ezzel a rengeteg önfotóval??? :D És miért mindig óriási ipad-el vagy
tablettel fotóznak mindent? A legviccesebb mikor van fényképezősük is, ehelyett
a „kis” tablettel fotóznak mindent… szuper jó képeik lehetnek :D (Hozzátenném
ezek a dolgok KL-ban rendkívül mérsékeltek voltak, inkább Thaiföld és
Szingapúrban erőteljes)
500 S$ ha megbotlasz... |
Szingapúrba
való megérkezésünkkor, 1 dolog volt rendkívül feltűnő, az pedig a rendezettség,
a tisztaság. Ez eleinte tetszett, mert hát ugyebár nekünk idegen, mármint a
városi tisztaság.
Minden
simán ment a határátkelésnél, bár féltünk, mert a repülőn kapott szokásos
Immigration papirka hátuljára nagy piros betűkkel rá volt írva, hogy
halálbüntetéssel honorálják, ha bármi közöd van a drogokhoz. Akkor
elgondolkoztam, remélem senki nem csempészet bele semmit sem a bőröndömbe, még
túl fiatal vagyok a halálhoz :D
Miután
átjutottam a határon, és mivel jól viselkedtem, magaménak tudhattam 2 cukorkát
is. Érdemes szépen ügyesen átkelni a határon :P
vicces tiltás önkritika... :D |
Az
itteni szállás közel van a reptérhez, mert a reptérre vezető metró vonala
mellett fekszik, ez praktikus volt az idejutás szempontjából, és a hazajutás
szempontjából is.
Az
első szívroham akkor ért, mikor kiderült mennyibe fog kerülni a közlekedés. Én
már teljesen jól hozzászktattam magam, az olcsó 1,6 MYRes Monorail-hez. Mindenesetre
egy 3 napos bérletre muszáj volt beruházni, hiszen minden messze van a
szállástól, és muszáj metróra pattanni, sőt mára már az is kiderült, hogy a
dolgok egymástól is messze vannak, és nagyobbak a távolságok, mint ahogy
hittük. Szóval egyébként megérte az a 20 S$ (szingapúri dollár)-os befektetést.
A
szállás könnyen megtalálható volt, ám sikerült megint a bőrönddel a lehető
leghosszabb utat megtalálni. Mindig ez van :D Míg ki nem ismered a helyet
sajnos a titkos átjárókra nem jössz rá. Itt valahogy sokkal erősebben süt a
nap, mint eddig bárhol, valószínűsítem, hogy ennek oka az egyenlítőhöz való
közelség. Ebben a hőségben cipekedni nem volt kellemes, nem csoda, hogy estére
migrénem is jelentkezett. Azt nem tudom, hogy a sok édesség miatt, az időjárás,
avagy az utazás miatt, de valamiért mindig kijön.
Kisebb
pihenés után, el is indultunk egy kis körülnézésre. Érkezett a következő
szívroham. Egy fél liter víz 220 ft!!! És ez a legolcsóbb, amúgy kétszer ennyi
a jobb féle. Egy fél liter cola 500 ft és sorolhatnám a horribilis összegeket.
Ekkor döbbentem rá, hogy itt ugyan éhezés lesz. Sajnos szomjaznom nem lehet,
azért víz az mégis csak kell, de 400 forintért vegyek egy 1,5 literes vizet???
Most komolyan ebben mi olyan drága???
Chinatown in Singapore |
Harmadik
szívroham akkor jött, amikor megláttam mit nem szabad a metró területén. A
metró egész területén nem szabad inni se enni. Ekkor döbbentem rá, hogy amúgy
konkrétan vett a kamera amikor a reptéri metrónál beleharaptam a fánkomba és
ittam is. Ez amúgy csupán 500 S$, azaz 90 ezer Ft-ot jelent. Kicsit megijedtem,
reméltem nem követnek le és jönnek utánam, hogy hopp-hopp fizessek, mert bele
mertem harapni a fánkomba a metró területén. Tisztára úgy érzem magam, mint ha
valami valóság show-ban lennék, mindenhol kamerák.
Este
mikor visszaértünk, meglestük mit is nem szabad, nehogy már itt tényleg
megbüntessenek. Amúgy nagyjából semmit se szabad, és ha észrevettem volna
nagyjából 300 ezer bírságnál tartottam volna a nap végére. Mondjuk nem értem,
mert erről senki nem szólt sehol, még ha figyelmeztettek volna a reptéren, hogy
ha nem a zebrán megyek át az egy 100as, vagy ha a piroson átmegyek újabb 100as,
na akkor megérteném. Főleg KL után éles váltás ahol, fuss az életedért, mert
úgyse ismerik a pirosat volt a törvény.
Ezek
után tényleg rettegve lépek ki, sőt elő se veszem a metró közelébe se a vizes
üvegemet, nehogy itt aztán fizetessenek. Szegény itt élők kissé frusztráltak
lehetnek, hiába az egy főre jutó GDP itt az egyik legmagasabb a világon, de
meglestem és átlagban boldogtalanok. Én is az lennék ha semmit se szabadna
tennem. Amúgy lehet, itt ilyen fura emberek élnek, mert olyan értelmetlen
tiltások vannak, hogy csak na. Kedvencem: „tilos a liftbe pisilni” Kinek jut
eszébe ott pisilni???? Ja és a legjobb van benne érzékelő, ha mégis
bekövetkezne a dolog, leblokkolja a liftet míg ki nem ér a rendőr!!!! :D
Komolyan ez röhejes. Vagy mikor a Mekibe ki volt írva, tilos más ételt italt
inni ott, kinek jut eszébe, beülni piknikezni a Mekibe???
Ezernyi
tiltás van amúgy, csak azok nem olyan extrémek, pl. ne szemetelj, ne rágózz,
szokásos, ne hozz Duriánt sehová…stb. De jó hír itt lehet a metróban lufit
szállítani nem úgy, mint Bangkokban.
Sentosa Island |
Az
esti Chinatown-ból nem lett hosszú séta. Ez nem is volt igazi Chinatown, túl
tiszta túl mű volt, hiányoztak az utcai árusok, ételeket csak étterembe
lehetett kapni…stb Plusz az eddigiekkel ellentétben itt még a Kínai negyed is
drága, 2000 Ft-tól kezdődik bármi ehető. Így sajnos vacsora gyanánt maradt egy
kis Meki hiszen, az „csak” feleennyiből kijön, és még colat is kapsz, ami ugye
nagy kincs, mert fél liter 500 Ft!!!
Másnapra
csak egy laza Sentosa szigetelés lett betervezve. Kellett már egy kis
pancsolás, pocak süttetés. Sentosa szigete egy hatalmas szórakoztató központ,
itt van a Universal Studio, Vidámpark, és még ezernyi más létesítmény plusz
STRAND!!!
Sentosa Island |
A
szigetre külön Monorail visz be, erre külön kell fizetni és az ára már
tartalmazta a sziget belépőt is. Először nem éppen volt világos minek is kell
egy szigetre fizetni a belépésért. Ez egy igazi óriási tiszta szórakoztató
központ, ami tényleg arra van, hogy minden egyes percét élvezd, a strandon zene
szól, a szigeten busz jár, nehogy a tikkasztó melegben egy lépést is kelljen
tenned. Mindent megtalálsz, ami szem szájnak ingere. Egy 24 órás Meki, és
mindenféle van.
Kissé elhíztam, és elferdítettem a pálmát :D |
Sentosa |
Szimpatikus
tengerparti részen, a pálmafák tövében meg is húztuk magunkat. Itt is szép
fehér homokos part van. A látványt csak a háttérben meghúzódó ezernyi teherhajó
rontja el. Erre már leszállásnál is felfigyeltem, azt hittem Pearl Harbor van
annyi hajó volt a vízen, mint égen a csillag. Ez a hit akkor még jobban
erősödött bennem, mikor reggel vadászrepülők, és katonai helikopterek zajára
keltem. Sőt a szigeten is folyamatosan helikopterek repkedtek felettünk. Az
utcákon folyton tengerészgyalogos ruhába öltözött fiúkat és lányokat látunk,
szóval tényleg fura mi ez a nagy készültség. Eddig azt se tudtam, Szingapúrnak
van hadserege, de ezek szerint mégis csak kell lennie.
Kilátóból |
Sentosa bus |
kötélhíd |
Miután
jól kinapoztuk és kipancsoltuk magunkat útnak indultunk, hogy kicsit
felfedezzük a szigetet. Hatalmas az egész sziget. Így felszálltunk az ingyenes
beach buszra és gondoltuk teszünk vele egy kört így látjuk mi a helyzet és ami tetszik ott leszállunk.
Találtunk is egy szimpatikus kilátót. Ez egy kisebb szigeten volt, és egy
kötélhíd vezetett oda. Erről az jutott eszembe, hogy ez az egész sziget olyan,
mint a Scooby doo film változatában, amikor egy ilyesmi szórakoztató szigetre
kerülnek, és nappal minden jó, mindenki pancsol meg Vidámparkozik, de este
jönnek a szörnyek.. Na ez a Sentosa is így néz ki, estig nem maradtunk, hogy
kiderüljön szörnyek is jönnek e akiktől gonosszá változunk.
Ami
nagyon érdekelt minket az a zenélő szökőkút, de kiderült, hogy kissé borsos
az ára, és, igaziból egy egész előadás ami inkább gyerekeknek szól.
Marina Bay |
Még rengeteg időnk volt, elhatároztuk, hogy esti fényébe megnézzük a Mana
Bay-t. Itt van szinte minden szingapúri híres épület, pl. a lótusz virág alakú
múzeum, vagy a Marina bay Hotel, a Singapore eye..stb. Egy kis idő votl még a
fények felkapcsolásáig, egy gyors vacsi belefért. Nagyon okosan kitaláltam, hogy
a 7eleven-ben (mert itt is van) butter chicken rice-ot jó lenne kipróbálni,
hiszen ott a mikróban megmelegíted és az éttermi árak töredékéért ehető ételt
kapsz. Nem is kellett csalódnom, nagyon finom volt, mint mondjuk a repülős
kaják. A Marina bay tele volt padokkal, így evés közben a szingapúri fények
kigyulladását kémlelhettem, ez egy nagy élmény volt számomra. Teli pocakkal
sokkal jobban esett az épületek szemügyre vétele. Amit furcsállok, hogy olyan
érzésem van, hogy teljesen random módon építették egymás hegyére hátára ezeket,
pedig van hely bőven. Más városokban a nevezetességek elkülönülnek, itt meg kb.
egy képen rajta van az összes, mert egymást takarják. A Marina bay park
csodaszép volt. Itt minden csodaszép, már-már túl tökéletes, túl tiszta, túl
rendezett, túl modern..stb.
Marina Bay Sands és a világító virágok |
Kedvenc épületem |
Olyan mintha egy filmes kellékek között élnének nap,
mint nap ezek az emberek. Nekem annyira nem tetszik, nem tudom, hogy tudott a
francia barátnőm itt élni 3 hónapig, és teljesen oda volt érte. Nekem túl idegen,
de azt simán meg tudnám szokni, ami Kuala Lumpurban volt, hogy minden este
éjszakai fényében csodálhatom a Petronas-at. OOhh hiányzik KL. Azt hiszem az
eddigi kedvenc abszolút ő, és hát sajnos Szingapúr az abszolút nem kedvenc.
Singapore Eye és a Marina Garden |
Holnap
van az utolsó napunk itt, és vasárnap indulás is Hongkongba juhhúúú. Milyen
gyorsan telik ez idő, már több, mint a fél utazáson túl vagyunk, HK után minden
felgyorsul majd.
XOXO
Csilla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése