Asia Trip: Bali 3.

Tegnap ahogy olvashattátok, sikerült egy kicsit elkenődnöm. Szerencsére Bo lelket öntött belém, és ma már pozitívan indultam el reggel 8-kor a Balinéz főzőkurzusra. Nagyon ügyesen lealkudtam 395 000 rúpiáról 275 000 rúpiára. Belegondolva simán megérte, hiszen otthon is ilyen árban volt a thai főzőkurzus és a sushi készítő tanfolyam.

8:45-re találtuk meg egymást a sofőrrel, akit csodák csodájára szintén Nyoman-nak hívtak. Meg is kérdeztem tőle, itt ez mennyire gyakori név, azt mondta ez a 3. leggyakoribb a 4. pedig a Ketut, sajnos az első kettőt nem jegyeztem meg.

Banánok

snakeskin fruit

Az utunk egy szomszédos faluba vezetett Ubud mellé. Először bementünk a helyi piacra, hogy megismerkedjek az alapanyagokkal. Nagyon sok finomságot lehetett kapni, ezernyi féle különböző banánt, indonéz sütiket és kekszeket és a snakeskin fruit-ot (másnéven salak). A neve onnan ered, hogy a héja olyan mint a kígyó bőré, ez csak errefelé terem. Nagyon, de nagyon finom gyümölcs, ropogós mint az alma, de az ízét nem tudnám mihez hasonlítani, citrusos és nagyon ízletes. Ha lesz alkalmam ebből biztosan veszek egy adaggal még.

Miután megismerkedtem minden fűszerrel és gyümölccsel illetve zöldséggel el is indultunk a helyszínre. Dhono volt a mesterem ezen a napon. Egyből kávéval és helyi finom sütivel indítottunk, ami jól esett, mert nem reggeliztem. Végre az első finom Balinéz kávémat ittam. Dhono megtanított fűszert darabolni és pasztát készíteni belőle. Megtanított az alapvető fűszerekre, amit a Balinéz és az indonéz konyha használ: chili (több féle), gyömbér, citromfű, galangál, kurkuma (2 féle), fokhagyma, salott hagyma és rákpaszta. Ezeket kellett vagy összevágni vagy pasztásítani különböző arányban.

ezeket használják a balinéz konyhában

5 féle fogást készítettünk el:

Jukurt Urab (Balinéz saláta),

Calon Be Slap (húsgombóc leves),

Sate Ayam (csirke satay nyárs),

Tahu Mesanten (tofú kókusztejes szószban)

Dadar Kdongding (kókusz lisztből készült pandan palacsinta kókuszos töltelékkel)

balról jobbra: Sate Ayam, Tahu Mesanten, Jukurt Urab, Dadar Kdongding

Calon Be Slap

Meglepődtek milyen gyorsan tanulok, a palacsinta készítésemet meg is csodálták. Mindegyik étel egyszerű, csak a hozzávalókat lesz körülményes otthon beszerezni, de mindenképpen meg akarom őket főzni. Dhono a lelkemre kötötte hogy e-mail-en küldjek neki fotót ha elkészítettem valamelyiket, és ha valamelyik hozzávalót nem tudnám beszerezni akkor is írjak, majd megbeszéljük mivel tudom helyettesíteni. Nagyon szuper napot töltöttem Dhono-val és a csapatával, segítőkészek voltak, és végre bele láthattam a mindennapjaikba.

Ünnepi álodozat

Megtudtam azt is hogy mire valók a kis kosárkák amiket nap mint nap látok szanaszét. Ezek a reggeli „áldozatok”, egy nap többször is mutatnak be áldozatot a földön heverők a rossz szellemeknek vannak, a ház előtt és az üzletekben pedig a sikeres nap miatt. Aki igazán szorgalmasan gyakorolja a hitet és van ideje kis áldozatokat gyártani, azok naponta háromszor is megteszik. Nagyobb ünnep alkalmával nagyobb és tartalmasabb áldozatot készítenek. Azt mondta Nyoman, hogy egy áldozat minden egyes része valamit szimbolizál. Mondta hogy ezeket mindig gondosan kidolgozzák, lehetne csak egymásra hányni, de az nem lenne esztétikus, és azt ők nem szeretik. Egyébként a piacon már lehet venni előre elkészített áldozatokat, hiszen a turizmus miatt egyre elfoglaltabbak az emberek és nem érnek rá ezzel pepecselni.

bal oldal lakóház, jobb oldalt konyha és a messzeségben a templom

Már írtam, hogy itt minden házban kötelező egy házi templom. A templom van a porta közepén, előtte egy fedett „színpad” ahol a szertartásokat végzik vagy éppen esküvőt tartanak. A házi templomtól mindig balra van a lakóház és jobbra a konyha, illetve a templommal szembe lehet még építeni több szobát is. Hazafelé megfigyeltem és tényleg minden egyes ház így van kialakítva. A ház lépcsőjén mindig friss virág van elhelyezve, minden nap kidíszítik a környezetüket.

Most éppen száraz szezon van, Nyoman azt mondta ilyenkor minden sárga, mert csak a virágok dominálnak, míg esős évszakban az egész sziget zöldbe borul és kevesebb a virág is.

kopi luwak

Ebéd után elmentünk újra egy „kopi platation”-ra, ahol úgy döntöttem végre kipróbálom a híres luwak kopit. Sokkal jobb mint bármilyen kávé itt, de őszinte leszek, én nem éreztem benne azt, hogy a világ legjobb kávéja lenne, nekem még mindig a vietnámi a legjobb. Egy nagyon kedves nő vezetett körbe, aki megdöbbent azon, hogy egyedül jöttem. Első kérdése, mint mindenkinek az volt, hogy van e barátom, a második pedig az, hogy miért nincs. Ezt minden egyes nap megkérdezi tőlem valaki döbbent arccal, és nem tudok rá mit mondani. Úgyhogy gyorsan ki kell találnom valami ütős szöveget, mert egyre kellemetlenebbek ezek a kérdések. Vajon tényleg ennyire döbbenetes lenne az hogy egyedülálló vagyok?

Ő még nem találkozott egyedül utazó turistával, mert Balira mindig párosával jönnek az emberek. Igen ezt a helyzetet tegnap én is konstatáltam. Dhono szerint is nagyon bátor dolog. Nem tudom eldönteni, hogy csodabogárnak érezzem magam, vagy nagyon laza embernek. Persze nem így terveztem az utazást, de így alakult, és őszintén szólva sokkal jobb így. Több emberrel találkoztam és kötöttem barátságot, mint az elmúlt 5 évben, sokkal könnyebben szívom magamba a kultúrát és alkalmazkodom a környezetemhez. Furcsa vagy nem, de hiába fizikailag egyedül vagyok, ennek ellenére sosem érzem magam egyedül (jó kivételt képez a tegnapi szomorkás napom).

Mix fruit juice és egy ajándék bruscetta

Délután felfedeztem egy közeli mozgalmas utcát, ahol vannak éttermek, atm-ek és persze Circle K. A Circle K is olyan, mint a 7eleven. Gyorsan bevásároltam holnapra a hajóútra (reggel 7kor indulok Gili Air-re) és megajándékoztam magamat egy utolsó vacsival és egy mix fruit juice-al. Érzékeny búcsút veszek Ubud-tól, mert Gili Air-től Nusa Dua-ba megyek.

És pár kulissza fotó a Cooking Class-ról: